A filmtörténelem legnagyobb csatája

Egy év hosszú várakozás után nemsokára folytatódik a mozikban a gyűrűháború. A király visszatér című film hatalmas csatái és trükkjei felülmúlják az első két részben látottakat. Pelennor mezején és a Fekete Kapunál felsorakozó százezres csapatok a filmtörténelem legnagyobb csatáját vívják meg.

„The battle for Middle-Earth is about to begin”

A Gyűrűk Ura gazdag látványvilágának kialakítása során számtalan régi és új filmtrükköt kellett bevetni a filmkészítőknek. A maszkok, makettek mellett így nagy szerep jutott a digitális technikának is. A jól ismert Blue Screen, Digital Matte Painting (háttérfestészet) és a számítógépes animáció felhasználása mellett egy összetett feladatot is meg kellett oldaniuk a készítőknek. Hogyan lehet számítógép segítségével százezres csatajeleneteket elkészíteni? Hogyan lehet egyáltalán ennyi élőlényt (embert, tündét, orkot) a mai számítógépes kapacitással megjeleníteni? Mert az még elképzelhető, hogy egy százfős csapat több évnyi munkája során megszületik Gollam vagy Szilszakáll. De egy csatajelenet a benne rejlő döntések és hatások sorozata miatt kézileg nem kivitelezhető. Ezért a rendező, Peter Jackson, aki mellesleg a trükköket kivitelező stúdió, a Weta Digital tulajdonosa is egyben, a film készítésének kezdetén, 1996-ban megbízta Stephen Regelous (a Törjön ki a frász technikai rendezőjét) a feladat megoldásával. A következő négy évben programozók kutatásainak, fejlesztéseinek eredményeképpen megszületett a Massive elnevezésű tömegszimulációs program. Ez segített az első rész prológusának és a Két torony ostromjelenetének kivitelezésében. De ez még csak a program tudásának a kezdete. A harmadik részben Minas Tirith ostrománál és a Fekete Kapunál százezres csapatok csapnak össze Középfölde sorsáért.

Massive Army

A program mesterséges intelligenciával ellátott szereplői (agent) felismerik egymásban az ellenséget. Mi történik, ha egy ork találkozik egy tündével? Megtámadja. Ha elég ügyes (aminek fokát a programozók határozzák meg), akár le is győzheti: a tünde előhúzza fegyverét, az ellenség erre reagál. Meghátrál vagy támad. A tünde elugrik a csapás elől, védekezik, esetleg újra támad. Mindezt az előre beállított biológiai (ügyesség, testi erő, magasság, látási képességek) és mentális (agresszivitás, értelmi képesség) jellemzőjük határozza meg, és természetesen a környezet. Vagyis egy ork, ha kövér, akkor nem lehet túl gyors, de hatalmas erővel bírhat. Minden egyes harcoshoz nyolcezer ilyen viselkedési csomópont tartozik, és képesek hibázni is. Így érthetővé válik, hogy egy százezres csatajelenet pontos kiszámítása (a szereplők nem mennek át egymáson, kikerülik az akadályokat, falakra másznak, és még egymással is harcolnak az említett módon) óráktól akár napokig is eltarthat. Kézileg viszont teljesen kivitelezhetetlen lenne. Míg Ridley Scott Gladiátor című filmjében a népes nézőközönségét valós felvételek duplikálásával nyerték, a Star Wars klónháborúját egyesével beállított jelenetekkel hangolták össze, addig Középfölde csatáit intelligens programok vívják. Csupán azt kell megadni, hogy ki legyen a nyertes faj. Egy teszt során még az is előfordult, hogy az egyik fél visszavonult, ami azért elgondolkodtató egy program esetén. Ha egy Massive-karaktert beraknak egy labirintusba, akkor képes kijutni onnan. Tehát nemcsak csaták kivitelezésére jó, hanem nagy tömegek mozgatására is (pl. menetelés).

Természetesen mint minden más alkalmazás, ez sem nélkülözheti az emberi beavatkozást. Itt lép a képbe a Motion Capture (mozgáskövetés) technika. Egy bonyolult és drága berendezéssel (általában optikai) valós mozdulatsorokat visznek a számítógépbe. Apró érzékelőket helyeznek a színész testének hajlataira, hogy annak mozgásából több kamera segítségével pontos térbeli helyzetet kapjanak az érzékelőkről. Ezek után nincs más hátra, mint a számítógépben létező karakter megfelelő részeihez (csontvázrendszer) hozzárendelni a valós mozgást. Az így nyert digitális animáció a valóságra épül, tehát élethű és sokkal gyorsabb, mint a kézi animálás. A Massive programban minden egyes szereplőjének 350 darab előre gyártott 1 másodperces mozdulatsora van. És mivel a szoftver szereplői látnak, hallanak, azaz érzékelik környezetüket, így mindig a megfelelőt választják ki onnan. Úgy vették fel a mozgásokat, hogy azokat akár össze is lehessen fűzni. Tehát egy kardcsapásból vissza lehet vonulni, védekezni, újra támadni, ugrani, futni, és ha a helyzet megkívánja, elhalálozni. Minden alapmozdulatból többféle változat létezett a véletlenszerűség szimulálására. Miközben a program agya egy hangyáéval sem vetekszik, addig az alkotók a számolás végéig nem lehetnek biztosak, hogy az egyes virtuális szereplők pontosan mit fognak tenni.

A király visszatér című filmben Lovasvég csapata Gondor segítségére siet, hogy Pelennor mezején megütközzenek Szauron orkseregével. A felvételhez néhány száz ló állt rendelkezésre, de a jelenetben több ezerre lett volna szükség. Így a Massive programot alkalmassá tették arra, hogy lovakat is mozgasson. Ehhez szükség volt a vágta, poroszkálás és a lovak fontosabb mozgásainak rögzítésére, amihez a Motion Capture technikát kellett továbbfejleszteni. Lovak esetében ilyenre még nem volt példa. A Massive tudását tehát folyamatosan bővítik, és A Gyűrűk Ura-trilógia után kereskedelmi forgalomban is kapható lesz a program.

Jelenleg a trükköket készítő stúdió, a Weta Digital rendelkezik a legnagyobb gépparkkal. Közel 3.200 processzoron zajlik a digitális effektusok gyártása. 230 Terabyte (1 TB = 1024 GB) tárhelyet foglal el a két film, és további 100 TB információt jelentenek A király visszatér forráskódjai és kész képkockái. A 300 művész naponta 1 TB információt mozgat meg. A teljes film digitális trükkjeinek forráskódját 20 millió állomány írja le. Az eddigi digitális szereplők, Gollam (Andy Serkis), trollok, Olifántokok, Nazgûl mellett a banyapók és a boszorkánymester megjelenésére számíthatunk a harmadik részben.

„A Fekete Lovas hátravetette csuklyáját, és íme! Királyi koronát viselt; de a korona láthatatlan fejen ült”

A makettek filmezésért felelős Alex Funke vezetésével pedig megcsodálhatjuk Minas Tirith városát és Cirith Ungol őrtornyát. A miniatűr díszletek és valós felvételek ötvözésénél fontos, hogy a kameramozgás ugyanolyan legyen. Ellenkező esetben a felvett rétegek csúszkálni fognak egymáson. A Motion Control Camera egy olyan berendezés, amely meghatározott feltételek mellett képes kameramozgások rögzítésére, átméretezésére és újbóli lejátszására. Az így felvett jelenetek biztosan tökéletes összhangban lesznek, mert azonos kameramozgással rögzítették őket.

A Gyűrűk Ura-játékok

Aki legszívesebben már most átélné a harmadik rész izgalmait, az megteheti, hiszen az Electronic Arts gondozásában már kapható a Király visszatér játék, ahol a szereplők eredeti hangjával vihetjük végig a trilógia befejező epizódjának fontosabb részeit, átvezető videókkal kiegészítve. A készítők azonban kínosan ügyeltek arra, hogy túl sok új részt ne mutassanak be, viszont becsempésztek néhány „hogyan készült” filmecskét a játékba.

Aki pedig stratégiai játékra vágyik, annak ott a Sierra War of the Rings játéka, de a mászkálós játék szerelmesei sem maradnak hoppon. A Hobbit nevű mászkálós játékban Zsákos Bilbó (Ian Holm) kalandjait élhetjük végig. Természetesen megjelenik Gandalf is, akit ugyancsak az eredeti szereplő, Ian McKellen szóltat meg. És hogy van-e élet a harmadik rész után, arra választ ad a 2004-ben megjelenő taktikai játék, a The Battle for Middle-Earth.

Forrás: Cinematrix