Moziajánló: A Gyűrűk Ura - A király visszatér

Két év előkészítés, kétszázhetvennégy nap forgatás, majd egy hároméves utómunka után végre a mozikban J.R.R. Tolkien trilógiájának befejező része is. Hogy mekkora várakozás előzte meg a premiert? A harmadik epizód 124,1 millió dolláros bevételt hozott öt nap alatt az Egyesült Államokban.

Ez a hihetetlen összeg megdöntötte a Csillagok háborúja 1999 májusában bemutatott első részének, a Baljós árnyaknak a 105 millió dolláros csúcsát. A második helyet eddig A Gyűrűk Ura trilógia második eleme, A két torony tartotta 102 millió dollárral 2002 decembere óta. Peter Jackson filmje tehát közel egy hét alatt kitermelte a forgatási költséget, ami majd 140 millió dollárra rúgott. Világviszonylatban azonban ez az összeg 19 nap alatt a félmilliárd (699 millió!) dollárt is meghaladta!

Vajon tényleg megérdemelte a hatalmas sikereket A király visszatér?

Kétségtelen, Peter Jacksonnak nem volt könnyű dolga: A két torony a Helm-szurdoki csatával ért véget, de a Középföldéért vívott háború még épp csak elkezdődött. A közel három és fél órás film jelentős részét így Gondor fővárosa, Minas Tirith – a Fehér Város, a királyok ősi székhelye hét szinten épült a hegyoldalba vágva - elleni ostrom és a háború befejezése teszi ki. Az emberek népének utolsó végvára, az egykor hatalmas birodalom irányítása ma egy gyengülő helytartó, Denethor (John Noble) kezében van. Eközben a Gyűrű Szövetsége sem pihen: Gandalf (Ian McKellen) mindent elkövet, hogy sereget toborozzon Szauron ork hordái ellen és egyesítse a széthúzó embereket.

Célja nem más, mint minél több időt és esélyt adni Frodónak (Elijah Wood), hogy legjobb barátjával Samuval (Sean Astin) és a megszokottnál egy éntudattal éppen többel rendelkező Gollammal együtt eljusson a gonosz földjére, hogy megsemmisítse a Gyűrűt.

Mint az első két adaptációban, itt is találkozhatunk komoly változtatásokkal, de összességében nem lehet panaszunk A király visszatérre sem. Igaz, Jackson az amerikai giccsnek "behódolva" teret enged az Aragorn-Arwen szerelmi szál kibontakozásának, s hogy a tengerentúli tizenéves lányok elérzékenyüljenek a romantikus csókot sem úszzuk meg a vásznon. Természetesen más változtatásokat is talál a szőrös ”szemű néző”: valahol eltévedtek a Helm szurdoki csatában vitézkedő elf seregek, sőt átszabták a Gyűrű megsemmisítését is. De ez legyen a legkisebb probléma.

Hiszen a dinamikus és izgalmas cselekmény, a látványos csatajelenetek sokasága, a lebilincselő természeti képek, s nem utolsó sorban Howard Shore remekül eltalált zenéje bőségesen kárpótol minket ezért a hibáért. A befejező részben ismét számos, eddig nem látott tájjal és helyszínnel ismerkedhetünk meg, ilyenek Minas Tirith, Shelob barlangja, Mordor, a Végzet Hegye, a Holtak Ösvénye, a Pelennor-mező. Ismét találkozhatunk a bölcs entekkel és a harcias olifántokkal, s újfent megcsodálhatjuk Középfölde különös sárkányait, a Nazgűlokat.

Tolkien műve több mint fél évszázada ejtette először rabul az olvasók millióit. Az első film bemutatása óta azonban ismét visszaugrott a bestsellerlisták élére, és fiatalok újabb generációit hódította meg magának. Nem véletlenül. Peter Jackson 2400 fős stábjával újraélesztette Középfölde legendáját.

Pénzt, embert - a csatajelenetekben több mint 26 ezer statisztát alkalmaztak - és munkát nem kímélve végül közel öt év alatt vászonra vitte J.R.R. Tolkien regényét. Nem kell sokat visszamennünk az időben, hogy egy másik trilógiával hasonlítsuk össze a Gyűrűk Urát. Hogy mi a különbség? Az Amerikai Filmakadémia megnevezte azt a hét filmet, amelyek a legjobb hangvágás Oscar-díjáért indulhatnak. A Mátrix-folytatások erre a listára sem kerültek fel, A Gyűrűk Ura – A király visszatér azonban ott van a hét kiválasztott között.

A király visszatér speciális effektjei ugyanis felülmúlták az eddigi epizódokban látott trükköket, a csatajelenetek pedig egyes kritikus szerint megújítják majd a háborús- és kalandfilm műfaját. A filmtörténet eddigi legnagyobb csatajeleneteit ugyanis újszerű módón, mesterséges intelligencia segítségével forgatták le az alkotók. A megoldást a Massive elnevezésű tömegszimulációs programban kell keresni. A Massive képes önállóan irányítani akár több százezres virtuális hadseregeket is. Ezáltal a távoli felvételek során lélegzetelállító látvány tárulhat a néző elé.

Szerencsére nem az összes tömegjelenet született azonban a számítógép segítségével, a forgatáson 26 ezer statiszta vett rész, így például az új-zélandi hadsereg szinte teljes állományát megcsodálhatjuk ork vagy éppen elf jelmezbe bújva. Egy biztos, ez a vállalkozás sikerrel járt, pedig az elején kevesen hittek benne. Nem volt igazuk a tamáskodóknak. A filmtörténet egyik örök darabját üdvözölhetjük Jacksonnak köszönhetően.

Szerző: Bencze Áron
Forrás: Gondola