Földrajz Teremtmények Nyelvek Krónikák Kronológia

A Valákról és a Maiákról az eldák szerint
Kezdetben volt Eru, az Egyetlen, akit tünde nyelven Ilúvatarnak neveznek, s megteremtette gondolatának szülötteit, az ainukat; s azok Nagy Muzsikát formáltak előtte. Ez a muzsika volt a világ kezdete... (ld. Krónikák > Ainulindalë)
S akkor azok az ainuk, akik így kívánták, leszálltak a világba az idők kezdetén; mert az ő feladatuk volt, hogy megteremtsék és munkálkodásukkal olyanná tegyék, amilyennek a látomásban látták. Sokáig munkálkottak Ëa tágas terein, amelyek tágasabbak, mintsem a tündék és emberek gondolnák, mígnem a megkatározott időben elkészült Arda, a Föld királysága. Ekkor az ainuk földi alakot öltöttek, s leszálltak a Földre.

A Valákról
A Nagyokat ezek közül a szellemek közül a tündék valáknak nevezik, Arda Erőinek, s az emberek gyakran nevezték őket isteneknek. A valák királyai heten vannak, s heten vannak a királynőik is. S a nevük a következő a tündék nyelvén, amit Valinorban beszéltek, bár sok más nevük is van Középfölde tündéinek a nyelvén, s megint sok más az emberek között.
  A királyok neve illendő sorrendben:
MANWË - Ő és Melkor fivérek voltak Illúvatar gondolatában. Kezdetben Melkor volt hatalmasabb; ám Manwë a legkedvesebb, s ő érti legjobban céljait. Arda királya lett, a szelekben és a felhőkben leli örömét, minden erős szárnyú, gyors madár kedves neki, s azok az ő parancsára jönnek és mennek. Manwë hitvese Varda.
ULMO - A Vizek Ura. Egyedül él, sehol se marad sokáig, de kedvére jár mély vízben a földön vagy a föld alatt. Nem szeret a szárazföldön járni, s ritkán ölt testet, nem úgy, mint társai. Ám Ulmo szereti a tündéket meg az embereket, s még akkor sem hagyta el őket, amikor azok magukra vonták a valák haragját. Ő az ura minden tengernek, tónak, folyónak, forrásnak és pataknak; ezért mondják a tündék, hogy Ulmo szelleme folyik a világ vénáiban.
AULË - Ő az ura minden anyagnak, amelyekből Arda készült, minden szárazföld az ő műve. Kovács ő és minden mesterségek tudója, s örömét leli minden munkában. Övé minden drágakő a Föld mélyében s akézben szépen csillogó arany, s övé minden hegyfal s a tengerek medencéje. A noldák tőle tanultak a legtöbbet, s ő mindig a barátjuk volt. Ő teremtette a törpöket. Aulë hitvese Yavanna.
OROMË - A szörnyeket meg az ádáz fenevadakat vadássza, ám kedveli a lovakat, s a jó kutyákat; és szeret minden fát. Hatalmas úr, ha gyöngébb is Tulkasnál, haragjában félelmetesebb. Lova fehéren ragyog a napfényben, ezüstösen az éjszakában, hatalmas kürtjének olyan a hangja, akár a bíborszínű felkelő nap vagy a felhőket hasító villám. Oromë hitvese Vána.
MANDOS - Námonak is hívják, a Fëanturok közül az idősebb. Valinor nyugati vidékén lakozik, Mandosban, ő az őrzője a Holtak Házának, ő szólítja magához a meggyilkoltak lelkét. Semmit sem felejt, s tud mindent, ami lesz, kivéve azt, amiről csak maga Ilúvatar tud. Ő a valák ítéletmondója, ám ítéletet csupán Manwë parancsára mond. Vaire a hitvese.
LÓRIEN - Irmonak is nevezik, ő a fiatalabbik Fëantur. A látomások és az álmok ura. Kertjei Lórienben vannak, a valák földjén, s szebbek minden más vidéknél, és sok szellem lakozik bennük. Este a hitvese.
TULKAS - Astaldónak, a Vitéznek is nevezik, erőben és bátorságban a legnagyobb a valák között. Ő érkezett utoljára Ardára, hogy segítse a valákat Melkor ellen. Kedveli a birkózást, s az erő próbáit; nem jár paripán, mert gyorsabban fut minden lábon járó lénynél, s nem ismeri a fáradtságot. Haja és szakálla arany, a bőre vörös, s a keze a fegyvere. Nem sokat törődik múlttal, jövővel, s tanácsadóként nem sokat ér, ám igazi barát. A hitvese Nessa.
  A királynők neve pedig:
VARDA - A Csillagok Királynője, Manwë hitvese. Szépségét az emberek és a tündék szavai nem tudják leírni, mert Ilúvatar fénye ragyog az arcán. Hatalma és öröme a fény. A világban lakozó összes Nagyok közül a tündék őt tisztelik és szeretik legjobban. Elberethnek nevezik, s az ő nevét kiáltják Középfölde árnyai közül, s az ő nevét dalolják, amikor fölkelnek a csillagok.
YAVANNA - A Gyümölcsadó, Aulë hitvese. Szívének kedves minden, ami csak növekszik a Földön, ismeri számtalan fajtájukat a hajdanvolt toronymagas fáktól a köveken tenyésző mohákig. Amikor asszony alakban jár, magas és zöld ruhát visel, de más alakot is ölthet, néhányan látták már fa alakjában. Elda nyelven Kementárinak is nevezik, a Föld Királynőjének.
NIENNA - a Fëanturok nővére, egyedül él. Jól ismeri a bánatot, s megsiratja Arda minden, Melkor okozta sebét. Siratódalának gyász hangjai beleszövődtek a világ dallamába még a világ keletkezése előtt. Akik jól figyelnek rá, tőle tanulják a könyörületet meg a makacs reményt. A Mandosban várakozók mind hozzá könyörögnek, mert ő erőt ad a léleknek, s a bánatból bölcsességet csihol. Házának ablakai kifelé néznek a világ falaiból.
ESTE - A sebek és bánatok gyógyítója, Lórien hitvese. A köntöse szürke, s ajándéka a nyugalom. A nappalt végigalussza Lórellin fák árnyékolta tavának egyik szigetén. Irmo és Este forrásaiból merít frissülést Valinor minden lakosa; ám néha még a valák is ellátogatnak Lórienba, hogy kipihenjék Arda terheit.
VAIRE - A Takács, Mandos hitvese. Mindazt, ami valaha is létezett az idők mélyén, beleszövi sokrétegű kelméibe, amelyek elborítják Mandos az idővel együtt növekvő csarnokait.
VÁNA - Az Örökifjú, Yavanna húga, Oromë hitvese. A lába nyomán előbújnak a virágok, s tekintetétől kibontják a szirmukat; s amerre jár, minden madár dalolni kezd.
NESSA - Oromë húga, Tulkas hitvese. Friss és fürge lábú, az őzeket szereti, akik mindenhol elkísérik a vadonban; bár Nessa gyorsabb náluk, suhan, akár a nyílvessző, s fürtjei között a szél susog. A táncot kedveli, és Valimarban a soha nem hervadó, zöld pázsiton táncol.
  Ezek hát a valák királyai és királynői. Ám bármilyen szép és nemes alakban jelentek is meg, fátyol volt az csupán valódi szépségükön és hatalmukon. Bár Manwë a királyuk, s ő fogja össze szövetségüket Eru alatt, egyformák ők fenségükben, amely fölül múl minden mást, s minden más rendből valót, akit csak Ilúvatar Ëára küldött.

A Maiákról
A valákkal más szellemek is jöttek, akik szintúgy a világ kezdete előtt születtek, s a valákkal egy rendből valók, ám csekélyebbek voltak. Ezek a maiák, a valák szolgái és segítői. A számukról a tündék mit sem tudnak, s csupán kevésnek van neve Ilúvatar Gyermekeinek a nyelvén; mert bár Amanban másként van, Középföldén kevés maia jelent meg a tündék és az emberek számára látható alakban.
A legnevezetesebbek a valinori maiák közül, akiknek a neve fönnmaradt az Óidőkből:
ILMARE - Varda szolgálóleánya
EONWË - Manwë zászlóhordozója és hírnöke, akit fegyverforgatásban senki sem múlt felül Ardán.
OSSË - Ulmo hűbérese, a tengerek ura, a partokat meg a szigeteket kedveli, gyönyörét leli a viharban, s örvend Manwë szeleinek. Uinen a hitvese.
UINEN - Ossë hitvese, a Tengerek Asszonya, hajszálai behálóznak minden vizet az ég alatt, szereti a sós habok minden lakóját és növényét; a tengerjárók hozzá fohászkodnak, mert meg tudta fékezni a hullámokat és férje vadságát.
MELIAN - Vánát és Estét egyaránt szolgálta, sokáig lakozott Lórienban, s gondozta kertjének fáit és virágait, mielőtt Középföldére jött, s a doriathi Szürkeköpenyes Thingol felesége lett. Fülemülék daloltak róla, amerre csak járt.
OLÓRIN - A maiák legbölcsebbike, Lórienben lakozott, ám gyakran fordult meg Nienna házában is, tőle tanulta a könyörületet és a türelmet. Szerette a tündéket, láthatatlanul járt közöttük, vagy maga is tünde alakot öltött, azok pedig nem tudták, honnan származnak a szép látomások vagy bölcs gondolatok, amelyeket Olórin plántált a szívükbe. Később barátja lett Ilúvatar minden Gyermekének, mert szánta szenvedéseiket; s akik hallgattak rá, azokat elhagyta a csüggedés és a sötétség árnyéka.

Az Ellenségekről
Az utolsó név a sorban Melkoré, a Hatalmasé. Ám Melkor eljátszotta ezt a nevet; s a noldák, akik a tündék közül a legtöbbet szenvedtek gonoszságától, ki sem ejtik, hanem Morgothnak, a Világ Fekete Ellenségének nevezik. Nagy hatalmat adott neki Ilúvatar és egyidős volt Manwëval. Megkívánta Ardát mindenestül, s a magáénak akarta. Önmagán kívül mindenki iránt megvetést érzett, megrontotta mindazokat, akiket a maga céjaira kívánt használni, s végül szégyentelen hazuggá vált. Kezdetben a Fényt kívánta, ám amikor az nem lett egyedül az övé, tűzben és haragban alászállt a Sötétségbe. Ám kezdetben akkora hatalma volt, hogy versenyre kelt Manwëval, s a többi valákkal, de nem volt egyedül. A maiák közül sokat megszédített a dicsősége, s ezek hűségesek maradtak hozzá, másokat meg később csábított a szolgálatába.
A legfélelmetesebbek ezek közül a szellemek közül a valaraukák voltak, a lángostorok, akiket Középföldén balrogoknak, a hatalom démonainak neveztek.
Azon szolgái közül, akiknek van nevük, a leghatalmasabb az a szellem volt, akit az eldák Szauronnak, vagy Kegyetlen Gorthaurnak ismernek. Kezdetben Aulë maiája volt. Morgoth minden gonosz munkájának és ravasz csalásának részese volt Szauron, aki csak annyival volt kevésbé gonosz gazdájánál, hogy hosszú időn át mást szolgált, nem önmagát. Ám később maga lett Morgoth árnyéka, gonoszságának szelleme, s követte egykori ura végzetes útját a Semmibe is.