Nagyító alatt A király visszatér trükkjei

A Gyűrűk Ura-trilógiához nem volt elegendő Új-Zéland legszebb tájait lefilmezni, hagyományos maszkokat, sminkeket és animatrikus bábokat használni. A király visszatér, akárcsak az előző két rész, még most is csak a fantáziánkban élne, ha nincs a számítógépes technika. Műhelytitkok Gollamról, az olifántokról, a Banyapókról, a virtuális filmezésről és még sok mindenről – Joe Letteritől, a film egyik vizuáliseffektus-vezetőjétől.

Joe Letteri, a film egyik vizuáliseffektus-vezetője arról nyilatkozott, hogyan sikerült a számítógép segítéségével létrehozniuk Középfölde látványvilágát, milyen újításokat vezettek be, és mi kellett ahhoz, hogy időben elvégezhessék az utómunkálatokat. Letteri 1991-ben csatlakozott az ILM (Industrial Light & Magic) csapatához, és olyan úttörő filmek készításében vett részt, mint a Jurassic Park (dinoszauruszok bőrének kidolgozása és bevilágítás), a Casper vagy a Star Wars bővített változatának elkészítése. A két torony trükkjeinek előkészítési fázisánál csatlakozott a Weta Digital csapatához, ahol vfx supervisorként Gollam valósághű bőrének kidolgozása volt a feladata.

Csapatmunka

„A Gyűrű Szövetsége 400 vizuáliseffektus-jelenetet tartalmazott. A két toronynak sikerült majdnem megdupláznia ezt a számot, ugyanis a második részben 775 jelenet igényelt digitális utómunkálatokat. A pálmát ugyanakkor a A király visszatér vitte el, hiszen 1.500 CGI jelenet szerepel benne, vagyis több, mint az első két részben együttvéve. Ez hatalmas szám, és a Weta Digital a felét csak a végső leadási határidő előtt két hónappal tudta befejezni. Mindez nem sikerült volna, ha az itt dolgozó 400 ember nem működött volna együtt a legnagyobb összhangban a legmodernebb szervezési és számítógépes technikával. Néha gyorsabb volt, ha egy kis csapat dolgozott egy nagyobb feladat megoldásán (pl. Massive szoftver – lásd korábbi cikk), máskor viszont egy egyszerűnek tűnő mozdulaton is több tucat ember munkálkodott. Amikor Gollam beleesik a lávába, az 20 ember munkája. A produkciós munka végére annyira belejöttünk a szervezésbe, hogy hetente 100 új snittet sikerült befejeznünk.”

„Az olifántok az újratervezésénél kaptak egy harci festést, és fegyvereket erősítettünk az állat agyarára”

A harmadik filmben számtalan olyan lény szerepel, amelyet már láthattunk az előző két filmben is. Azt hihetnénk, hogy ha a számítógépes modellek már adottak, nem lehet nehéz a további beillesztésük. Azonban a harmadik részhez újra kellett építeni a meglévő karakterek nagy részét, mert olyasmiket kellett tenniük, amikre nem tervezték őket. A mozgatásukhoz újra kellett alkotni a csontvázrendszerüket és ezzel együtt az izomrendszerüket is (pl. az olifántok esetén), vagy részletesebb felszínt kellett kapniuk, mivel a korábbinál közelebb kerültek a kamerához (pl. Nazgûl).

Digitális környezet

Habár Új-Zéland ideális Középfölde-„díszlet”, a pelennori csata helyszíne mint olyan nem létezik egyetlen ponton. „Megtaláltuk azokat a részeket, amelyek ideális csatahelyül szolgálhatnának, de minden részletük földrajzilag máshol található, így nem filmezhettük le egyszerre – magyarázza Letteri –, ezért Alan Lee rajzait felhasználva Peter Jacksonnal megterveztük a teljes csatát, azt, hogy hogyan fognak mozogni a csapatok a mezőn, ki hol található.”

Ezeket az információkat felhasználva aztán a Weta Digital nekilátott elkészíteni a pelennori mező háromdimenziós komputermodelljét. Külön-külön lefilmezték a helyszíneket, amelyek a csatában szerepelnek: hegyeket, mezőket, felhős égboltot. Ahol a felvett jelenetek nem passzoltak, azokat digitálisan kipótolták vagy cserélték.

„A csatamezőt Twizelben forgattuk, de nem volt olyan nagy a helyszín, hogy a távolban lévő út a semmibe vesszen, így ezeket a részeket lecseréltük számítógépes mezőre, és ekképpen megkaptuk a hatalmas csatateret. A jelenetben van egy pont, ahonnan már minden digitális. De az igazi cél mégis az volt, hogy bárhonnan szemlélhessük a csatát. A digitális környezetnek éppen ez az előnye, hiszen nem kell helikopterrel filmeznünk, oda helyezzük a virtuális kamerát a virtuális díszletben, ahová szeretnénk” – magyarázza Letteri. A filmben 200 vizuális effektust dolgoztak ki a pelennori csatához a készítők.

Virtuális filmezés

Ezek után nem meglepő, hogy voltak olyan részek, amelyek teljes egészében számítógéppel készültek. Ilyen volt az olifántok támadása, amely nem tartalmazott egyetlen valóságos felvételt sem, mindent a CGI technika szolgáltatott.

„Kezdetben a két olifánt összeütközése tartalmazott valóságos részt, de az utolsó percben Peter megváltoztatott valamit, amit sokkal egyszerűbb volt úgy elkészíteni, hogy az egészet digitális környezetbe helyezzük át, akár annak árán is, hogy minden lovast számítógéppel kell helyettesíteni. Ehhez a Massive programot használtuk. Hasonlóan ahhoz a részhez, amikor a Nazgûlok lecsapnak Minas Tirith városára: ott az egyetlen létező részlet a város, amelyet 1:72 arányban építettünk fel. Ahhoz, hogy elkápráztassuk az embereket, el kellett érnünk, hogy úgy érezzék: ők is ott vannak a csata kellős közepén. Erre a legjobb módszer az, ha úgy mozgatjuk a kamerát, mintha éppen ott lovagolnánk a csatában. Az olifántok esetén pedig kamerarázkódásokkal érzékeltettük a hatalmas súlyt. Minél közelebb kerültünk hozzájuk, annál jobban beremegtettük a kamerát.”

Hadseregek

Akárcsak A két torony esetén, a legfőbb feladat a harmadik részben is a hatalmas hadsereg mozgatása volt: „Peter Jackson elképzeléseinek megfelelően 200 ezres hadsereget hoztunk létre. De az volt a kérése, hogy a mordori orkok másmilyenek, erősebbek és fegyelmezettebbek legyenek a vasudvardiaknál. Ezért újra kellett terveznünk őket, más ruhát, más mozgási és harci stílust kaptak. Miután újraterveztük az orkokat, tudtuk, hogy a trollokat is be kell majd helyeznünk a csatába, de ahelyett, hogy a régi modellt használtuk volna fel, újraépítettük azt. A farkas lovasokat is visszahoztuk a harmadik részben, igaz, csak a távoli jelenetekben láthatjuk őket harcolni. Az ostrom során használt katapultokat miniatűrként és digitális modellként is felépítettük.”

A rohani lovasok ugyancsak szerepeltek a második rész végén, most azonban 6 ezres tömegben vágtattak Minas Tirith megmentésére: „Mindent magasabb színvonalra kellett emelnünk a lovak és a lovasok esetében is, hiszen sokkal közelebb kerültek a kamerához. Kidolgozottabb ruhát és sisakot kaptak. Digitális lovasok lovagoltak valós felvételeken szereplők mellett, ezért a lehető legnagyobb precizitással kellett kezelni őket, hogy beleolvadjanak a környezetbe. A távoli felvételeken pedig a Massive által létrehozott lovasokat láthatunk. A legtöbb felvételnél mind a három technikát kevertük. Ugyanez volt a helyzet a főszereplők digitális változatával. Ma már gond nélkül használhatjuk őket a veszélyes mutatványoknál, mert nem lehet észrevenni a különbséget.”

A holtak serege

„A holtak seregének kinézete a királyukét követi. Ezért azon gondolkoztunk, hogyan lehetne a lehető legdrámaiabban bemutatnunk őt. Magát a királyt valós felvételként kezdtük, majd kiegészítettük digitális koponyarészletekkel és rohadó húsdarabokkal. Kifejlesztettünk egy új technikát, amely követi a szereplő mimikáját, így az alatta lévő csont és izom is a megfelelő módon fog deformálódni. A holtak bekapcsolódását a harcba ugyancsak a Massive program oldotta meg.”

Gollam

Még Gollam is változott a harmadik filmben: „Finomítottunk Gollam arcának ráncain és pórusain. Ez már csak azért is szükséges volt, mert több közeli animáció készült róla, mint a második részben. Gollam viselkedése is megváltozik ebben a filmben, ezért ügyeltünk rá, hogy minél mélyebben hatolnak Mordorba, annál koszosabb, megviseltebb és nyomorultabb legyen a lelki és a környezeti hatásnak megfelelően. Új piszkokat, sebhelyeket és karcolásokat helyeztünk testére az útja során. Amikor belépnek Mordorba, Gollam olyan, mint A két torony végén. Ahogy megmásszák a lépcsőket Minas Morgulnál és Cirith Ungolnál, egyre koszosabb lesz, akárcsak Frodó és Samu. Az ő felvételeik sminkbeállítását használtuk fel Gollam digitális elkészítésénél.”

Banyapók

Peter Jackson a Banyapókot az új-zélandi tölcsérhálós pókhoz hasonlította: „Mi nem vagyunk új-zélandiak, így nem tudtuk, hogy milyen pókról beszél. Beszereztünk a pókról képeket, de ez nem bizonyult elegendőnek a tervezéshez, ezért Christian Rivers művészeti rendező befogott egyet a környéken. Tehát ez a pók volt az alapja a Banyapók modelljének. De akárcsak Gollam esetén, úgy itt is a fejével voltak problémák. Nem volt elég kifejező. Ezért több hétig tartott, amíg újraterveztük és ténylegesen elkezdhettünk vele dolgozni. Ha közelebbről megnézzük, akkor észrevehetjük, hogy az nem is pókfej. A pókoknak nincs olyan szájuk és olyan potrohuk, mint amilyet mi készítettünk. De ha jól belegondolunk, akkor a Banyapók nem is pók, hanem egy pókszerű élőlény Középföldén. Amikor elkezdtük animálni, arra gondoltunk, hogy egy ekkora test mozgása lassú és nehézkes, de ez nem mutatott valami jól. Az animátorok elkezdtek játszadozni a gyors és halálos mozgással, és az bejött. Eljutottak arra a pontra, amikor megvan a halálos gyorsaság és a roppant súly tökéletes kombinációja. A gyorsasága teszi őt halálossá, de mégis megmaradt a pókok jellegzetes mozgása.”

A Weta Digital 400 fős csapatából jelenleg 150 ember dolgozik A király visszatér bővített változatának digitális effektusain, ami után a 2005-ben bemutatásra kerülő King Kong speciális effektusainak elkészítése lesz a fő feladatuk.

Szerző: Fred
Forrás: Cinematrix